Fürgék, fordulékonyak, és még hurkot és szűk fordulókat is képesek repülni: a BionicSwifts. A rádióalapú beltéri GPS-szel együttműködve az öt mesterséges fecske koordináltan és autonóm módon tud mozogni egy meghatározott légtérben.
A robotmadarak konstrukciójánál a biológiai modelljükhöz hasonlóan a könnyűszerkezetek használatára helyezték a hangsúlyt. A technológiában, és a természetben is igaz az, hogy minél kisebb súlyt kell mozgatni, annál kevesebb anyagra van szükség, és annál kevesebb energiát fogyasztunk. Így a 44,5 centiméteres testhosszúsággal és 68 centiméteres szárnyfesztávolsággal rendelkező bionikus madarak súlya mindössze 42 gramm.
Annak érdekében, hogy a manőverek a lehető legtermészetesebbek legyenek, a szárnyakat a madarak tollazatáról mintázták. Az egyes lamellák ultrakönnyű, rugalmas, de nagyon robusztus habanyagból készülnek, és zsindelyszerűen egymáson fekszenek. Egy karbonból készült tollszárral összekötve képes a valódi kéz- és karcsapás végzésére, akárcsak a természetes modellhe.
Amikor a szárnyak kinyílnak, az egyes lamellák szétterülnek, így a levegő át tud áramolni a szárnyon. Ez azt jelenti, hogy a madaraknak kisebb erőre van szükségük a szárny felfelé húzásához. A lefelé irányuló mozgás során a lamellák bezáródnak, így a repülő robotok nagyobb erővel tudnak repülni. A szárnyaknak ez a természetközeli mása jobb repülési profilt biztosít a BionicSwiftsnek, a korábbi csapkodó szárnyhajtásokhoz képest.
A madártest tartalmazza a csapkodó szárnymechanizmus kompakt konstrukcióját, a kommunikációs technológiát, valamint a szárnycsapkodás és a magassági kormány vezérlőelemeit, a farkat. Nagyon szűk helyen helyezték el a kefe nélküli motort, a két szervomotort, az akkumulátort, a hajtóművet és a rádió, a vezérlés és a helymeghatározás különböző nyomtatott áramköri alaplapjait.
A motorok és a mechanika intelligens együttműködése teszi lehetővé például a szárnycsapás frekvenciájának és a magassági kormány állásszögének pontos beállítását, a különböző manőverekhez.
A beltéri rádióalapú GPS ultra-szélessávú (UWB) technológiával lehetővé teszi a BionicSwifts koordinált és biztonságos repülését. Ebből a célból egy helyiségben több rádiós modult telepítenek. Ezután ezek az armatúrák bemérik egymást, és meghatározzák az ellenőrzött légteret. Ezen túlmenően minden egyes robotmadár rádiójeladóval is fel van szerelve. Ez jeleket küld az armatúráknak, amelyek így meg tudják határozni a madár pontos helyzetét, és az összegyűjtött adatokat elküldik egy központi irányító számítógépnek, ami navigációs rendszerként működik.
Segítségével az útvonaltervezés elvégezhető úgy, hogy előre beprogramozott útvonalak adják meg a madaraknak a repülési útvonalat. Ha a madarak a hirtelen változó környezeti hatások - például a szél vagy az emelőszél - miatt eltérnek a repülési útvonaluktól, akkor azonnal korrigálják repülési útvonalukat, és önállóan beavatkoznak az adott helyzetbe - teljesen emberi pilóta nélkül. A rádiókommunikáció lehetővé teszi a akadályokat figyelmen kívül hagyó pontos helyzetmeghatározást, még a vizuális kapcsolat részleges megszakadása esetén is. Az UWB rádiótechnológia használata garantálja a biztonságos és problémamentes működést.
A repülő tárgy és a GPS útvonal intelligens hálózatba kapcsolása olyan 3D-s navigációs rendszert hoz létre, amit a jövő hálózatba kapcsolt gyárában lehet használni. Az anyag- és áruforgalom pontos helymeghatározása például javíthatja a folyamatok lefolyását és előre jelezheti a szűk keresztmetszeteket. Ezenkívül az autonóm repülő robotokat például anyagszállításra is lehetne használni, és így repülési folyosóikkal optimalizálnák a gyáron belüli helykihasználást.