Ezekben a koncepciókban a digitális ikertestvér konkrét gyakorlati alkalmazásokban válik használhatóvá, és közvetlen hozzáadott értéket teremt a termelés számára.
A digitális ikrek a releváns egységek elektronikusan elérhető leírásai. Ezek lehetnek alkatrészek, rendszerek, termelési javak vagy akár absztrakt folyamatok és logikák is. A velük szemben támasztott követelmények ennek megfelelően sokfélék, és az általános információktól, mint például a gyártó, a típus és a méret, a meghatározott képességeken és fizikai szimulációkon át a moduláris plug & produce megvalósítások - például a modul típusú csomag (MTP) - interfészleírásáig terjednek.
A digitális iker fogalma az IoT alkalmazások egyik központi eleme. A hatékony felhasználáshoz iparágak közötti és gyártófüggetlen szabályokra van szükség. Ezeket a BaSys 4.2-ben a menedzsment héj (VWS) koncepciója alapján fejlesztették ki, és mintaalkalmazásokban valósították meg és mutatták be.
A BaSys 4.2 azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a digitális ikrekkel szemben támasztott különböző követelményeket ne csak a menedzsmenthéj modellben egyesítse, hanem szabadon hozzáférhető szoftvereszközöket és alkalmazásokat fejlesszen ki úgy, hogy a koncepció a gyakorlatban könnyen megvalósítható legyen. Ennek kinyilvánított célja az, hogy a számos erős partner révén általánosan elfogadott modellértékű példát hozzon létre, és ezáltal különösen a kis- és középvállalkozásokat támogassa.
A Festo egyik kiemelt területe a mérnöki munka továbbfejlesztése, hogy a koncepciók tényleges megvalósítását előmozdítsa. Ebben az összefüggésben a Festo a megfelelő munkacsomagban foglalt tevékenységeket is vezeti. A megoldás központi eleme a mérnöki adatok szabványosítása és a moduláris gyártáshoz szükséges modulrendszer-leírások automatizált generálása. Ez a leírás lehetővé teszi az automatizált integrációt a plug & produce elv szerint. Az egyik legnagyobb kihívást itt a különböző területekről származó információk átalakítása és szinkronizálása, valamint az ehhez szükséges képességek és adatok szemantikája jelenti. Emellett fontos szerepet játszik a virtuális üzembe helyezés és a folyamatos adatkezelés az életciklus során.
A hároméves projekt célja a szoftverfejlesztés mellett tudományos publikációk és az újszerű alkalmazások előnyeit bemutató, közös demonstrációs eszközök kifejlesztése. Ennek során különös hangsúlyt fektetnek a feldolgozóipar és a gyártóipar megközelítéseinek kombinálására is.
Projektirányító szervezet: Német Légi- és Űrkutatási Központ (DLR)
Konzorcium vezetője: Fraunhofer IESE Kaiserslautern
Fejlesztési partner:
Társult partnerek:
A BaSys 4.2-t a BMBF támogatja, 01|S19022G azonosító alatt.