A sűrített levegőt számos iparágban használják, pl.: élelmiszer-, ital-, gyógyszergyártásban, továbbá az elektronikai-, és autóiparban. Az olyan szennyeződések, mint a pára, az olaj és a részecskék, ronthatják a termékminőséget, károsíthatják a berendezéseket, sőt biztonsági kockázatot is jelenthetnek. A rossz levegőminőség nem tervezett állásidőhöz, megnövekedett karbantartási költségekhez és termékvisszahívásokhoz vezethet a szabályozott iparágakban.
Például egy élelmiszer-feldolgozó üzemben az olaj vagy a nedvesség a levegővezetékben szennyezheti a csomagolást vagy az összetevőket, ami egészségügyi kockázatokhoz és szabályozási megsértéshez vezethet. Ez a példa rávilágít arra, hogy a levegő előkészítését az egyes alkalmazások sajátos igényeihez kell igazítani.
További szempontok:
Az ISO 8573 nemzetközi szabvány átfogó keretet biztosít a sűrített levegő szennyezőanyagainak mérésére és osztályozására. A levegő minőségét három fő kategóriába sorolja:
1, Szemcsék – Szilárd részecskék, például por, rozsda és vízkő.
2, Víz – Gőz, folyadék vagy aeroszol formájában van jelen.
3, Olaj – Beleértve a folyékony olajat, az olajaeroszolokat és az olajgőzt.
Mindegyik kategóriához tartozik egy osztályozás, ahol az 1. osztály a legmagasabb minőséget jelenti. Például az ISO 8573-1:2010 a szabvány leggyakrabban hivatkozott része, amely meghatározza a sűrített levegő tisztasági osztályait. Egy tipikus osztályozás ehhez hasonlóan néz ki: ISO 8573-1:2010 [1:2:1], ami azt jelenti, hogy 1. osztály a részecskékre, 2. osztály a vízre és 1. osztály az olajra vonatkozik.
Kiegészítő megjegyzések:
A kívánt ISO 8573 osztály eléréséhez különféle levegőkezelési technológiákat kombinálnak. Ezeket a technológiákat jellemzően szakaszosan alkalmazzák a szennyeződések fokozatos eltávolítása érdekében.
A víz a sűrített levegő egyik leggyakoribb és legkárosabb szennyeződése. Korróziót okozhat, károsíthatja a pneumatikus szerszámokat és befolyásolhatja a termékminőséget. A legfontosabb technológiák a következők:
A szilárd részecskék származhatnak a környezeti levegőből, a kompresszorból vagy a csővezetékrendszerből. Eltávolításuk történhet:
Az olajszennyeződés származhat a kenéssel ellátott kompresszorokból vagy környezeti forrásokból. Az eltávolításuk történhet:
A begyűjtött vizet és olajat biztonságosan kell elvezetni:
A különböző iparágaknak egyedi követelményeik vannak a sűrített levegő minőségével kapcsolatban:
Még a legjobb szándék mellett is számos gyár és karbantartó mérnök elkerülhető hibákat követ el a levegő előkészítő rendszereinek tervezésekor vagy karbantartásakor:
Ezeknek a buktatóknak az elkerülése a megfelelő rendszerértékeléssel és a levegőminőség rendszeres ellenőrzésével kezdődik.
Alkalmazási követelmények felmérése
2. Jelenlegi sűrített levegős rendszer értékelése
3. Légkezelő megoldások tervezése és megvalósítása
4. Karbantartás és felügyelet
5. Dokumentáció és folyamatos fejlesztés
📘 Töltse le tanulmányunkat: „Válaszok a levegő előkészítésével kapcsolatos 5 leggyakoribb kérdésre”
Útmutató letöltéseAz ISO 8573 egy nemzetközi szabvány, amely a sűrített levegő minőségi osztályait határozza meg a szennyező anyagok, például a részecskék, a víz és az olaj koncentrációja alapján. Fontos, mert segít az iparágaknak biztosítani, hogy a sűrített levegő megfeleljen a biztonsági, hatékonysági és termékminőségi követelményeknek.
Az előírt ISO 8573 osztály az iparágtól és az adott alkalmazási igényektől függ. Például a gyógyszeripar és a félvezetőipar gyakran 1. osztályú levegőt (ultra tiszta) igényel, míg az autóipari festőfülkék 2. osztályt igényelhetnek. A folyamat érzékenységének felmérése és az iparági irányelvek segítenek a megfelelő osztály meghatározásában.
A szabvány három fő szennyezőanyag-kategóriával foglalkozik: szilárd részecskék (por, rozsda), víz (gőz, folyékony cseppek) és olaj (folyékony olaj, aeroszolok, gőz).
Az elterjedt technológiák közé tartoznak a ciklon-vízleválasztók, a hűtő- és adszorpciós szárítók, a részecske-előszűrők és a nagy hatékonyságú szűrők, az olaj eltávolítására szolgáló koaleszcens és aktív szénszűrők, valamint a kondenzvíz-elvezetők és az olaj/víz leválasztók a kondenzátum kezelésére.
A rendszeres tesztelés gyakorisága az alkalmazás kritikusságától függ, de jellemzően negyedévestől évesig terjed. A magas kockázatú iparágak vagy folyamatok gyakoribb tesztelést igényelhetnek a folyamatos megfelelőség biztosítása érdekében.
A rossz levegőminőség a berendezések károsodását, termékszennyeződést, megnövekedett állásidőt, magasabb karbantartási költségeket és biztonsági kockázatokat okozhat. A szabályozott iparágakban a szabályok be nem tartásához és költséges visszahívásokhoz is vezethet.
Az olajmentes kompresszorok jelentősen csökkentik az olajszennyeződés kockázatát, de a környezeti szennyeződés vagy a csővezetékek miatt nem feltétlenül szüntetik meg teljesen. Kritikus alkalmazásokhoz továbbra is ajánlott egy átfogó levegőkezelő rendszer.
A szűrők és szárítószerek rendszeres cseréje, a kondenzvíz-elvezetők tisztítása vagy cseréje, a nyomásesések felügyelete és az időszakos levegőminőség-ellenőrzés ütemezése alapvető karbantartási gyakorlatok.
Kerülje a berendezések alulméretezését, gondoskodjon a levegőkezelő komponensek megfelelő elhelyezéséről a felhasználási hely közelében, végezzen rendszeres karbantartást, és a rendszer tervezésekor vegye figyelembe a környezeti feltételeket, például a páratartalmat és a por mennyiségét.
Igen, az IoT-alapú érzékelők integrálása a valós idejű levegőminőség-monitorozáshoz, az adatelemzést használó prediktív karbantartás, valamint az energiahatékony és környezetbarát levegőkezelési technológiák egyre növekvő elterjedése kulcsfontosságú trendek.