A pekingi Water Cube olimpiai uszoda vagy a duisburgi Tiger & Turtle gyalogos hullámvasút jó példák arra, hogy az épületek statikája és formavilága már igencsak eltávolodott a derékszögek, a párhuzamos falak és mennyezetek geometriai korlátaitól. A változatos organikus formák és a bizarr formatervek – a tervezők és építészek testet öltött kreativitása – a parametrikus tervezés módszereinek köszönhetően váltak lehetségessé.
A tervezők és építészek CAD-rendszerek segítségével a virtuális térben tervezik meg termékeiket és épületeiket. A számítógéppel megalkotott bonyolult formák és struktúrák szimulációi így már nem csak a tervező fejében léteznek, hanem a képernyőn is megjeleníthetők. A szokatlan formákhoz azonban különleges alkatrészek szükségesek, amelyeket nem lehet automatikusan legyártani, ezért nagyon drága az előállításuk. A szabad formák tervezéséhez és elemeinek gazdaságos legyártásához új építési módszerre van szükség.
A hetvenes évek elején jelentek meg az első olyan parametrikus CAD-rendszerek a gép- és járműgyártás számára, amelyeket nagyrészt intuitív módon lehetett használni. Ezeknél egy termékmodell már nem egy pontosan definiált geometria. A formát a méretet leíró paraméterek és változók kombinációjával tárolja a számítógép. Egy kocka alakú tárgyat például a hosszúság, szélesség és magasság paraméterei határoznak meg, egy hengert pedig az átmérője és a magassága.
A tervezési és végrehajtási folyamatok digitalizálása növeli a gazdaságosságot. A szkriptelt geometriai modellek lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos módon gyártott speciális alkatrészek. Az alkatrészek sokféleségének csökkentése, valamint a geometria és a részletek egyszerűsítése anélkül lehetséges, hogy az általános forma egyszerűsödne. Sőt, a modellek számítógépes tárolása esetén a tervezési módosítások közvetlenül a képernyőn végezhetők el a változók megváltoztatásával vagy a paraméterek kombinációjának módosításával. Ehhez ugyanolyan elven működő 3D-s szoftvereket használnak, mint amivel az animációs filmek készülnek.
Digitális gyártás: A szoftver közvetlenül a szerkezet geometriájából számítja ki a tripod mozgatási útjait
Az új 3D-s nyomtatási eljárások kiválóan alkalmasak a parametrikusan tervezett formák megvalósításához. A Hannoveri Vásáron a Festo a 3D Cocooner példáján mutatta be a handling rendszerének prototípus alkalmazását, az EXPT-45 típusú tripodot. A selyemhernyók gubóiról mintázott, UV-ra keményedő gyantával bevont és stabilizált üvegszálkötegekből álló fonófúvóka könnyű szerkezeteket hoz létre, amelyek szabadon emelkednek ki a térben.
A fonófúvókát mozgató handling rendszer közvetlenül a tervezőszoftverből vezérelhető. Az egyszerű és intuitív felhasználói felület számtalan változat létrehozását teszi lehetővé nagyon egyszerű alapmintákból.