Az ember a saját képmása megalkotásán dolgozik, és közben hétmérföldes csizmával lépked. A mesterséges intelligencia egyre inkább áthatja hétköznapjainkat, még az osztálytermekben és más képzési területeken is találkozhatunk robotokkal.
Elkezdődött a valódi kognitív rendszerek kora. Elmúltak azok az idők, amikor a tudósok statikus tudást programoztak a számítógépekbe. Időközben már olyan módszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a robotok és más gépek számára, hogy tanuljanak, alkalmazzák a tanultakat, és egyre tágabb kontextusba helyezzék azokat. Néha a robotból még tanár is lesz. Napjaink mesterséges intelligenciáit úgy tervezték, hogy képes legyen tanulni a tapasztalatokból. Ez a felhalmozott tudás nagy értéket képvisel az emberek számára. Ez az egyik oka annak, hogy a robotokat egyre gyakrabban használják az oktatásban is. Folyamatosan fejlődő kommunikációs készségeikre alapozva egyre gyakrabban adnak át szaktudást iskolákban, egyetemeken vagy magántanárként.
Viccet mesélő gépek
Már hozzászoktunk a gépekkel való kommunikációhoz. Amikor például az ügyfélszolgálatra várakozunk, vagy az Apple Siri (Speech Interpretation and Recognition Interface) rendszerének adunk utasításokat. Persze néha furcsa helyzetekbe is bele lehet futni, például amikor az ügyfélszolgálat programja nem érti, mit mondunk neki, vagy amikor Siri próbál viccet mesélni. Világszerte több ezer számítógépes szakember, matematikus, pszichológus és más szakértő dolgozik azon, hogy megtanítsa a robotoknak az emberi érzelmeket, illetve azok értelmezését. Ennek célja olyan robotok kifejlesztése, amelyek nem csak az oktatás területén, hanem az ügyfélkapcsolatok, az ápolás vagy az orvosi terápiák terén is megállják a helyüket.
Mindentudó bohóc
Itt jön a képbe Pepper, Romeo és NAO. A három testvér a SoftBank Robotics vállalat teremtménye. Peppert arra a célra alkották meg, hogy tehermentesítse a vállalatokat az ügyféltámogatás terén. 2014 vége óta nemcsak a japán Nestlé-üzletekben lehet találkozni a robottal, hanem a franciaországi Loire régió vasútállomásain és az európai Carrefour szupermarketekben is. A kis humanoid robot a nagy memóriájának köszönhetően hatalmas tudással rendelkezik. Felismeri a beszélgetőtársát, képes érzelmeket érzékelni („Szomorú vagy?”), és a meglévő ügyfélinformációk alapján kommunikálni.
Intelligens asszisztensek
A 140 cm magas Romeo jóval nagyobb, mint Pepper, és azért fejlesztették ki, hogy mozgássérült embereknek segítsen. Így az idősek is könnyebben elboldogulnak egyedül. Az asszisztensrobot képes ajtókat kinyitni, lépcsőt használni és dolgokat hozni. A mindössze 58 cm magas NAO Pepper és Romeo miniatűr változata, és egyben a SoftBank Robotics legidősebb humanoid robotja. Még 2006-ban fejlesztették ki, és jelenleg az ötödik „generációjának” több ezer példánya van használatban világszerte.
Robot bácsi 20 nyelven beszél
NAO egy interaktív, személyre szabható robot, amelynek neve „őszinteséget” jelent japánul. Több mint húsz nyelvet ismer. A legkülönbözőbb tananyagok oktatására használható, ezért egyre gyakrabban használják az iskolákban. Japánban, a robotok országában, a tanulók NAO-val gyakorolják a szavak kiejtését és a fejszámolást, valamint tornagyakorlatokat végeznek, amelyeket a kis emberke mutat be nekik. A gyerekek lelkesek és teljes mértékben hallgatnak rá. Egy japán kutatás (Study on the Use of Teaching Robots at Osaka University) a NAO használatáról arra jutott, hogy a tanár-robot páros által tartott órákon jelentősen alacsonyabb a zajszint.
Robot tanárok Németországban és Ausztriában
A robot tanársegédek Németországba és Ausztriába is megérkeztek már. Tudásával az NAO számos iskolában és minden korosztályban kiegészíti a STEM-tantárgyak (matematika, informatika, természettudományok és technológia) oktatását. A karlsbadi gimnázium tanulói például a NAO segítségével tanulnak programozni, de a leondingi (Felső-Ausztria) műszaki szakközépiskola tanulói is találkozhatnak vele.
Menekült gyerekek robotoktól tanulnak németül
A 2016-ban indult „L2TOR” (Second Language Tutoring using Social Robots) uniós projekt célja, hogy a négy és hat év közötti bevándorló gyerekek új második nyelvüket humanoid robotok segítségével sajátítsák el, hogy gyorsan beilleszkedhessenek az oktatási rendszerbe. A robot által nyújtott nyelvi képzés csupán az oktatási rendszer egyéni kiegészítésére szolgál, nem annak helyettesítésére. Egyértelmű, hogy a robotok használata erőforrásokat szabadít fel, és a NAO, amelynek jelenlegi beszerzési költsége körülbelül 12 000 euró, hosszú távon olcsóbb, mint egy magántanár.
Szegényes ember-gép interakció
Mindazonáltal az ember-gép interakció minősége jelenleg még igencsak gyerekcipőben jár. Akkor működik, ha a gyermek szókincse még csak közepesen fejlett. A mesterséges intelligencia azonban nem elég okos ahhoz, hogy megértse egy bonyolultabb beszélgetés kontextusát, és értelmes, spontán válaszokat adjon. A robotok értelmezési képességének fokozatos tökéletesítésén folyamatosan dolgoznak az informatikusok, pedagógusok és nyelvészek. A NAO várhatóan e tekintetben is gyorsan fejlődik majd, ugyanis ember-gép interakcióval kapcsolatos kutatási projektekben is használják, ahol hatalmas mennyiségű adatot gyűjt. Ezek a projektek olyan lényeges kérdésekre keresik a választ, hogy: Mi jellemzi az emberi érzelmeket? Hogyan ismerhetők fel számítógépek segítségével, és hogyan tanulhatják meg a számítógépek az érzelmeket?
Robot segíti az autista gyerekeket
A 2016-ban indult, és a Passaui Egyetem Komplex és Intelligens Rendszerek Tanszékének részvételével futó „DEENIGMA” uniós projekt célja, hogy robotok segítségével fejlesszék az autista gyermekek szociális képességeit. „Abban szeretnénk segíteni az autista gyermekeknek, hogy adekvátabb érzelmi reakciókra legyenek képesek, így könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. A gyermek és a robot közötti párbeszéd egy terápiás folyamat része, ahol az autista gyermekek megtanulják helyesen értékelni a szociális viselkedést” – mondja Prof. Dr. Björn Schuller, a passaui csapat vezetője.
Technikához értő, fiatal betegek
A foglalkozásokat egy terapeuta irányítja. A ZENO R25 robot, amely jelenleg körülbelül 5000 dollárba kerül, és ezzel az egyik legolcsóbb robotmodell, egy szoftver segítségével motiválja a gyermeket az interakcióra, visszajelzést ad és minden érzelmet megfigyel. Egy előtanulmány megállapításai szerint az 5 és 12 év közötti autista fiúk és lányok többsége általánosságban igen jól kijött android beszélgetőpartnerével (androidnak nevezzük az emberhez hasonlóan kinéző és viselkedő robotokat). Ez többek között annak köszönhető, hogy a fiatal autista gyerekek általában nagyon jól értenek a technikához, és sokkal kevésbé tartják bonyolultnak és fenyegetőnek a szabálykövető, kiszámítható robotokkal való kommunikációt, mint az emberekkel való társas érintkezést.
Érzelemfelismerés és érzelemkiváltás
Az viszont első látásra rejtély sokak számára, hogy a robotok hogyan tudnak alkalmazkodni az autista gyerekekhez, és hogyan tudják osztályozni viselkedésüket. „A gépek viselkedése általában demonstrációs anyag, amelyet esetünkben bizonyos fejlettségű autista gyermekek kapcsán gyűjtöttünk össze. Sok technikai előkészítést igényelt, hogy az autizmus diagnózisát paraméterek alapján állíthassuk fel, de most már teljesen új értékelési módszerekkel rendelkezünk a hatalmas mennyiségű adathoz” – magyarázza Schuller professzor. „Ezek közé tartozik az autista beszéd, mozgásminták és gesztusok képi feldolgozása. Mi adjuk meg, hogy mire figyeljen a robot, a felismerő szoftver pedig figyeli az arckifejezéseket, a gesztusokat és a beszédviselkedést, például a hang alapfrekvenciáját és variabilitását. Így képesek felismerni érzelmeket” – magyarázza Schuller.
Kétségek az androidok kompetenciájával kapcsolatban
Dr. Christine Preißmann német orvos kételkedik abban, hogy az androidos kompetencia hosszú távon segíteni fog a projektben résztvevő gyerekeknek. Az autizmusra szakosodott szakírónő maga is Asperger-szindrómás: „A mesterséges intelligencia sok területen eredményesen használható, de jelenleg igencsak kérdéses, hogy segítheti-e az érzelmi fejlődést. Minden autista személy különleges egyéniség, ezért célzott gondozásra van szükségük. Erősen kétlem, hogy a robotok képesek ennyire egyénre szabottan működni. Úgy vélem, hogy ha az autisták robotokon tanulnak, akkor végső soron csak a robotokkal való interakciót tanulják meg.”
Adathalmazból robottudás
A „DE-ENIGMA” projekt három és fél éve alatt összegyűjtött információk értékelése mindenesetre hatalmas ugrást jelenthet az adattechnológiában, nemcsak az autizmus-kutatás, hanem a szélesebb tudományos közösség számára is. Korábban nem volt lehetőség a viselkedésről, arckifejezésekről, hanglejtésről, hangerőről és mozgásmintákról ilyen összegzett módon és adott célcsoportra vonatkozó, nagy mennyiségű és pontos információk gyűjtésére.
A „hátborzongató völgy” jelenség
Miközben világszerte sokan lelkesen fogadják a kisebb és nagyobb androidos segítőket, és a robotikai ágazat hatalmas forgalomnövekedésre számít, a tökéletes gépember kifejlesztése felé haladva elképzelhető, hogy végül mégsem válik elfogadottá. Ezzel kapcsolatban született a „hátborzongató völgy” fogalma, amely egy pszichológiai elfogadási szakadékot jelöl. Amint egy rajzolt alak szinte tökéletesen hasonlít egy emberre, de nem viselkedik „tökéletesen” úgy, mint egy ember, az könnyen ellenérzéseket kelt.
A technológiai szingularitás
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy az út végén a technológiai szingularitás vár minket. Az a pillanat, amikor az ember és a gép intelligencia tekintetében egyenrangúvá válik, és a gépek képesek lesznek önmagukat javítani és fejleszteni. Szerencsére ez nem ilyen egyszerű. A robotok egyelőre még nem képesek emberi érzelmeket elsajátítani. Ehhez az információfeldolgozás és a fiziológia összekapcsolódására lenne szükség, ahogyan az embernél is, és ez nem csak az érzékelőtechnika kérdése. Nem valószínű tehát, hogy gépek a közeljövőben felülmúlják az embert az értelem terén, még akkor sem, ha Siri a „Mit gondolsz a mesterséges intelligenciáról?” kérdésre úgy válaszol, ahogy René Descartes: „Gondolkodom, tehát vagyok.”