Új tanulási formák

A digitalizáció az élet minden területén megjelenik, így a szakképzésben is. De mekkora lesz a változás? Csak néhány területet érint majd, vagy lehet, hogy alapjaiban változik meg minden?

Nemrégiben érthetetlen címmel jelent meg egy cikk egy német hírportálon, amelyben a földbe süllyesztett közlekedési lámpákról értekeztek az állandóan a mobiljukat bámuló járókelők védelme érdekében. Egyre gyakrabban találkozni ugyanis olyan emberekkel, akik séta közben az okostelefonjukat bámulják, e-maileket vagy üzeneteket olvasnak vagy gépelnek, és közben teljesen megfeledkeznek környezetükről. Az iskolákban digitális táblákat használnak hagyományos táblák helyett. Rengeteg oktatóvideó érhető el a YouTube-on. A gyárak is változóban vannak: A karbantartó már nem papírt és szerszámosládát tart a kezében, hanem egy önvezérlő mobil roboton utazik a következő meghibásodott berendezéshez, és közben táblagépen keresztül tájékozódik arról, hogyan kell beállítani egy berendezés szoftverét. Micsoda változás ez a hétköznapok, a tanítás vagy a gyártás világában a tíz–tizenöt évvel ezelőtti állapothoz képest! A világ megváltozott.

Amikor már az új technológiák is elavultnak számítanak

A technológia gyors fejlődése, a globalizáció és az okostelefonok segítségével a ma már szinte mindenhol elérhető internet folyamatosan új lehetőségeket teremt, hogy érdekes témákkal és tanulási tartalmakkal foglalkozzunk. Az oktatók „jellemző célcsoportja”, vagyis a „digitális bennszülöttek”, akik már okostelefonokon és táblagépeken nőttek fel, igencsak meglepődnek, amikor ezeket az eszközöket még mindig „újnak” nevezik, sőt, talán még ferde szemmel is néznek rájuk.

A változás elkezdődött

Ez helyzet különösen az oktatók számára jelent óriási kihívást. Egyrészt át kell adniuk a leendő alkalmazottaknak a tananyagot, másrészt a célcsoportjuk láthatóan igen jól használja ezeket az eszközöket, miközben más területeken gyakran hiányosságokkal rendelkezik (vagy legalábbis igy érzik az oktatók). Összefoglalva: A tananyag (amit tanítanak) változik, ahogyan az oktatás módszertana is (ahogyan tanítanak), vagyis ahogyan közvetítik (közvetíthetik) az (új) tananyagokat. Nemsokára eljöhet az idő, amikor természetes lesz, hogy a buszra várva megtanulunk még néhány új szót, vagy utazás közben megnézünk az okostelefonon egy oktatóvideót a sofatutor vagy khan-academy nevű felhasználótól. Tehát változóban van a tanulás helyszíne is.

4.0 elemek a képzésben

A Festo képzésében már sok minden megváltozott e fejlemények hatására. Az eddig tett intézkedések természetesen még nem képesek lefedni a digitalizáció teljes komplexitását, de fontos lépések ebbe az irányba. A szakmai tartalmakat (például az érzékelők témakörében) különböző projektekben tapasztalhatják már meg a tanulók. Ez erősíti az új és még ismeretlen tudás befogadását. Konkrét projektek, például a „Sensor-Pong” vagy a „Balance-Board” érzelmi tanulást ötvöznek szakmai ismeretekkel, mindezt az Ipar 4.0 alkalmazások jegyében. A képzésben az „új” eszközök is megjelentek. Az oktatók saját okostelefonjai mellett közös használatú táblagépek vagy 2in1 notebookok állnak az oktatók rendelkezésére. A tanulók azonban részben a saját okostelefonjukat is használhatják, például egy app segítségével irányíthatnak egy kis robotot. Ehhez természetesen elengedhetetlen a nyílt vendéghálózat.

3D Cocooner

A képzésből nem hiányozhat a kutatás és az ott kifejlesztett úttörő technológiák bemutatása sem. Az új nyomtatási eljárások segítségével pillanatok alatt kézzelfogható munkadarabokká válnak az ötletek.

Ötletből munkadarabok

Az Ipar 4.0 alkalmazások kontextusában az 1 darabos tételek fontos szerepet játszanak, nem utolsósorban a Festo automatizálási részlege szempontjából. Ezt a gondolkodásmódot minél koraibb életkorban célszerű kialakítani. Minden az ügyfélhez igazodik, miközben a gyártásnak továbbra is gazdaságosnak kell lennie, még akkor is, ha csak egyetlen egy termékről van szó, és azt is csak egyszer rendelik meg. Ezért a Festo-nál mind a gyakornokok, mind az ipari tanulók megismerkednek a háromdimenziós nyomtatókkal, amelyek segítségével – ha az idő engedi – kinyomtathatják a saját maguk tervezte ötleteket. Így az ötletekből pillanatok alatt kézzel fogható munkadarabok lesznek.

Összenő a régi és az új

A megfelelő felszerelés szükségessége mellett az a kérdés is felmerül, hogy lesz-e szükség új munkakörökre, illetve lehet-e módosítani a meglévő munkaköröket, és ha igen, hogyan. A Festo egyelőre nem látja szükségét annak, hogy teljesen új munkaköröket hozzon létre. A vállalat inkább a meglévőket vizsgálja felül, és további témakörökkel és képzésekkel egészíti ki azokat, például a vállalat saját oktatóüzemében, közvetlenül a termelésben. Ezenkívül néhány munkakörben már a képzés során átalakítja a gyakornokok áthelyezési tervét, azaz a rotációt a különböző részlegek között.

Képzésen lévő oktatók

Az oktatókat tevékenyen fel kell készíteni a 4.0 témakörére, hiszen ők adják át a tudást a gyakornokoknak. A Festo-nál ezt úgy hívják, hogy „Train the Trainer”. A képzési ajánlatok mellett kialakult egy belső „4.0-kör” is, ahol az oktatók közösen megvitathatják, hogy miről kellene a jövőben szólniuk a képzéseknek, és mi az, ami meg is valósítható azokból. Ugyanis a közül, ami lehetséges, nem minden valósítható meg, gazdaságilag észszerű vagy hasznos a képzés szempontjából. A folyamatkompetencia kialakítása mindenesetre nagyon fontos a műszaki szak- és továbbképzés szempontjából. Ez a készség a jövőben elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy még a nem átlátható technológiák mellett is érthetők és irányíthatók maradjanak a folyamatok. A Festo oktatói már maguk is készülnek és a tanulóikat is felkészítik erre. Ehhez fontos eszköz egy olyan visszajelzési és fejlesztési rendszer, amely optimálisan nyomon követi az egyes gyakornokok kompetenciáinak fejlődését.

Ipar 4.0 alkalmazások: minden vagy semmi?

Műszaki fejlődés mindig is létezett, és nem valószínű, hogy lesz olyan nap, amikor hirtelen minden megváltozik. Folyamatos fejlődésről van szó inkább, amiben már nyakig benne vagyunk. Izgalmas idők várnak az oktatókra és a HR felelősökre. A jövő szakmunkásának többet kell tudnia, többre kell képesnek lennie és mélyreható változásokra kell felkészülnie. Megalapozott szakmai tudásra azonban továbbra is szüksége lesz. Ugyanakkor új kérdésekkel és új tanítási/tanulási eszközökkel kell megbarátkoznia. Meg kell azonban vizsgálni, hogy az új eszközök vajon valóban gyógyírt jelentenek-e minden problémára, vagy hogy az emberi agy és az idegrendszer képes-e ugyanolyan gyors ütemben fejlődni, mint a technika. Az emberi befogadóképesség ugyanis korlátozott.

Megfelelő arányok

Valószínűleg meg kell találni a megfelelő arányt a régi megőrzése és az új létrehozása között. A „régi” módszerek folytatása az új technológiák integrálásakor bizonyos területeken valóban célszerű lehet. Más területeken azonban az új tartalomhoz új módszerek szükségesek. A jövőben az oktatóknak és a gyakornokoknak a tanulás új formáival kell megbarátkozniuk. Bízzunk benne, hogy a többé-kevésbé „új” műszaki lehetőségek tudatos kihasználásával nem járunk majd úgy, mint a mobilzombi, aki a képernyőt bámulva nekimegy egy fának.

  1. Ez a cikk a Festo Didactic Trends in Qualification című ügyfélmagazinjának 2016/2. számában jelent meg
  2. Fotók: Fotolia, Festo
Áttekintés