A membrános hajtóművek és tömlős hajtóművek széleskörűen alkalmazhatók hajtás- vagy légrugós rendszerként. Különleges tulajdonságaiknak köszönhetően külön kategóriát alkotnak a pneumatika világában - legfőbb előnyük, hogy nincs bosszantó stick-slip hatásuk. A stick-slip hatás (angol: tapadás és csúszás) egymással ellentétes irányban mozgó szilárd testek rángását jelenti, amikor egymáson csúsznak. Ez akkor jelentkezik, amikor egy olyan testet mozgatunk, amelynek statikus súrlódása jelentősen nagyobb, mint a csúszó súrlódása. Ez gyakran előfordul a pneumatikus hengereknél.
A tömlőhengerek egyszerre hajtás- és légrugós rendszerek, és a membrános hajtóművek kategóriájába tartoznak. A tömlőhengerek a nyomás alá helyezés és lefúvatás során hajtáselemként működnek. Minél nagyobb a löket, annál kisebb a létrehozott erő a tömlő szűkülése miatt. Ha állandó nyomás alá helyezzük a tömlőhengereket, akkor csillapító elemként működnek. Felépítésük igen egyszerű: két fém csatlakozólapból és az azokhoz rögzített gumitömlőkből állnak. Nem rendelkeznek tömítőelemekkel és mechanikusan mozgó alkatrészekkel. A tömlőhengerek olyan egyszeres működésű hajtások, amelyek nem igényelnek visszaállító rugót, mivel külső erő hatására térnek vissza kiindulási helyzetükbe.
A tömlőhengerek nagy előnye a hagyományos hengerekhez képest a különösen alacsony beépítési magasság és a szabad mozgás. Ezáltal még nagyobb tengelyeltolások és akár 20°-os szögelfordulások is lehetségesek. A hagyományos hengereknél gyakran zavaró stick-slip hatás a tömlőhengereknél nem jelentkezik. Nagyobb löketekhez két tömlős kivitelek is léteznek. A gumi tulajdonságainak figyelembe vétele mellett különböző közegekkel használhatók, például sűrített levegővel, gázokkal és folyadékokkal.
A pneumatikus izmok membrános hajtóművek, pontosabban membrános összehúzódású hajtóművek, más néven húzóhajtóművek. Ezeket a biológiai izom modellje alapján fejlesztettük ki. A pneumatikus izom egy összehúzó tömlőből és csatlakozóelemekből épül fel. Az összehúzódó tömlő egy gumimembránból és egy aramid fonalakból álló belső rétegből áll. A membrán hermetikusan bent tartja az üzemi közeget. A fonalak szilárdságot biztosítanak és erőátvitelre is alkalmasak. Belső nyomás hatására a tömlőszerű membrán kitágul kerületi irányban. Ez húzóerőt és hosszirányú összehúzódó mozgást eredményez. A maximálisan felhasználható húzóerő az összehúzódás kezdetén áll rendelkezésre, és a lökettel együtt csökken. Az előnyök: A membrános hajtómű kiemelkedő erő-tömeg aránnyal rendelkezik, erőteljes, gyors és stick-slip mentes működésű, emellett a hasonló pneumatikus hengerekhez képest 10-szer nagyobb kezdeti erővel rendelkezik.